Gondolkodtam, hogy készítsek e büszkeséglistát, legyek e bezzeganyuka egy frankó bezzeggyerekkel, de aztán úgy gondoltam, hogy mégsem kellene :) Nem szoktam bezzegeskedni, most meg már "öreg" vagyok  új szokásokat felvenni :)))) Viszont mivel ez a blog mégiscsak a gyerekes anyukáknak készült, azért egy pillanatfelvételt készítek a jelen helyzetről, s mikor majd a menyemnek (remélhetőleg majd lesz!!) vetítek, hogy bezzeg az Noja már 6hónaposan többszörösen összetett mondatokban beszélt, nem mellesleg addigra már frankón szobatiszta is volt, ja és persze már sakkozott is, legyen mihez nyúlni végső érvként szegény lánynak :D / közben el is gondolkodom, hogy mit is keresek én totál átlagos fejlődési görbével ilyen hiperszónikus családban :DDDD/ Szóval.

Alig hiszem el, hogy ekkora lett - néha rácsodálkozom, mennyire megnőtt és milyen okos lett. Még élénken emlékszem arra a kis nyekergő csomagra akit hazahoztunk a kórházból, és milyen lassan teltek vele a napok : még csak egy napos volt, egy hetes, két hetes... hónapos - és itt van már nem is baba, annyira kisgyerek. Nagyon szeretem ezt az időszakot, a kedvencem, mert még édes, aranyos - még nem hisztis (csak el ne szóljam magam...) , bújós, puha, meleg - néha csak megállitanám az időt ... Amióta elhagyta az 1 évet rengeteget fejlődött. Nem is tudom mikor kezdődött - a napokban jöttünk rá, hogy lassan mindent ért : ha kérek valamit odahozza -  Érti, hogy 'Hozd ide a zoknidat' vagy a macit/kanalat/autót stb. 'gyere segits kipakolni a mosógépet' - nagyon lelkesen segit, adogatja a ruhát. Felmászik a székre - van amikor a hideg ráz a mutatványaitól (értsd, hogy veszélyérzet = 0, sőt méltatlankodik, miért is nem engedjük a dugaszokat, drótókat rágni, széket billegtetni) - máskor meg nagyon is megkönnyiti a dolgomat. Annyira ügyes (és persze folyton tele van kék/sárga/zöld foltokkal:-)

Egész nap aktiv - mikor kinyillott a szeme (félálomban megissza a tejét, ébren erre már esély sincs, nem lehet arra időt pazarolni) és már indul is felfedezni.  Mikor bent vagyunk akkor is van, hogy felmászik az ágy egyik oldalán, a másikon meg le futás vissza ismétlés... vagy csak kihúz valamit a szoba közepére és akkörül mászkál körbe körbe (ilyenkor engem kicsit a farkukat kergető kiskutyusokra emlékeztet :-) Mióta jó idő lett mindennap kint vagyunk délelőtt- délután, és ezt ki is követeli, jajj nekünk ha esetleg esik az eső.Énekelünk, játszunk, zenét hallgatunk - azonnal billegni kezd mikor zenét hall :-).

Megmutatja a fülét/orrát/száját/szemét/hasát - persze van amikor homokszem kerül a gépezetbe, túl sokat érdeklődünk és nincs kedve hozzá - vagy csak információzárlat van - olyankor lazán rámutat valamire és játszik tovább (vagyis a szemből fül lesz, az orrból száj) de ez még belefér igy 15 hónaposan....

Azért néha annyira meglep, milyen erőszakos és követelőző tud lenni egy ilyen apróság! Mostanában éjjel gyakran felsír, valószínűleg a fogzásból kifolyólag - s olyankor, ha már hosszabban sír, megjelenek, hogy megnyugtassam. Beszélek hozzá, csitítom, s ha ez nem használ, kénytelen vagyok a jól bevált hátsimogatáshoz folyamodni… amit, ha csak egy másodpercre is felfüggesztek, hát olyan erőszakos hangfoszlányok hagyják el piciny ajkait, hogy bámulatos! Utána eszeveszett sírásba kezd megint, csak hogy kikövetelje magának a neki járó simogatást, vagy a felvételt és az apa és anya közötti alvást. (amiről szeretném leszoktatni, mert ha majd úton lesz a kistesó és növöget a pocakom, nem szeretném, hogy megrúgja..)

Etetésnél pedig, ha nem megfelelő a koszt, illetve észrevesz más finomságot az asztalon vagy a környéken, akkor semmi szín alatt sem hajlandó elfogyasztani a neki készített főzeléket, még azután se, ha sikerül megkaparintania a kívánt élelmiszert. Hú, hát rengeteget agyalok azon, vajon hogyan reagáljam le ezeket a helyzeteket és hogyan nevelgessem legmegfelelőbben. Elkényeztetni semmiképp sem szeretnénk.(Ha már nem sikerült eddig..)

Imádom a kislányomat:) Mindennap meglep minket valami érdekes és meghökkentő dologgal :D Például tegnap végig sétált a konyhába (zokniba) majd az asztalnál esett egy szép nagyot... Vagy bent motorozik a szobába és termésuetesen csak a szekrénynek vagy a konvektornak fog neki esni.. (innen is vannak azok a kék-zöld foltok..:))

Update: Ma sajnos már ki is jöttek rajta a kiütések..:( Néznem kell, hogy láz-hőemelkedés társul-e hozzá, ha igen, akkor irány az ügyelet.

AZtán ki tudja, mire 16 hónapos lesz, lehet, már nem egyedül róla szól a világ! :)

Jajj, a lényeget majdnem kifelejtettem: bilizünk. Már a bilibe kaksizunk csak. Ha kell neki kaksizni, akkor hozza a bilit, én pedig már ültetem is rá :) Viszont még gőzöm sincs, hogy hogy vezetem rá, hogy pisilni is a bilibe pisiljünk :))

Rohamtempóban változik Nojcsi napról-napra, értve ezt a tudására,
a viselkedésére, a külső jegyeire egyaránt. Minden nap egy újdonsággal lep meg minket, amiről nem is sejtjük, hogy valahogyan már ezt is tudja. :) Egyre önállóbb. Ha valamit enni, illetve inni szeretne, megy a szekrényhez, jelzi mit is kér. Ha valamit pedig nem enne, akkor azt igen
öntudatosan hozza a tudomásunkra. Étvágya hullámzó, van, mikor alig fogy el az adott kaja, máskor még repeta is belefér (szigorúan apa tányérjáról). Jelenlegi kedvenc: paradicsomleves, krumplis dolgok, alma. Ezen kívül popcorn, pizzás chips. Próbálkozik a már villával, kanállal enni, bár már ezt csinálta régebben is. Egész jól megy neki, de nem erőltetem, ha én etetem, akkor biztosan eszik, ha hagyom játszani, akkor a 2-3. falat után már nem jut be a főzelék. Alma, csoki jöhet mindig! Pohárból nagyon ügyesen iszunk, és szivószállal is sikerül egy-két kortyot leönteni! A csőrös pohár még
mindig csak játszó eszköz..

Napirendünk szinte változatlan, azaz reggel 7-8 közötti ébredés, játék+séta jó idő esetén,  ebéd, 2 óra délutáni alvás és játék+séta, uzsonna, ébredés után már Apa is itthon van általában, így együtt sétálunk+játszunk, vacsora után fürdés Apával, egy kis mese, majd este 8-9 között alvás. Éjszaka némi nyöszörgés, ágyrács rugdosása akad félálomban, ébredés igazán csak egy-egy fogacska kibújása idején van, olyankor viszont több ilyen éjszaka követi egymást, akár 1-2 hétig is, mikor is félóránként kell bemenni hozzá. Én  azon vagyok, és ezt most is tartom, hogy ilyenkor nincs ágyból kivétel, szórakoztatás, maximum tejcsi vagy tea adása,"aludj Noja" , és kijövök. Ez úgy bevált. Talán párszor vette Apa ki az ágyból, mikor nagyon élesen-keservesen felsírt… Mondhatom úgy, Noémi végig alussza az éjszakákat.

A napközbeni elfoglaltságokban rengeteg változás történt. Maradt a bújócska, de már ritkul, most inkább a rohangálás, motorozás próbálgatása, mászás mindenre fel-le a sláger. Tolatni is nagyon szeret, azaz hátrafelé megy, és közben vigyorog. Időnként hátranéz, nincs-e akadály, amit kerülni kell, vagy hátranyúl ugyanezért, majd megy tovább. Zabálnivaló ilyenkor /is/! A mostani sláger az autók. Egyre jobban tologatja, leteszi a fejét a földre/ágyra és nézi, ahogy a kerekek forognak. Minden, amit húzni lehet, jöhet. Ezer játék közül is kihalássza az egyetlen járművet, és akkor kész a boldogság. Nyomogat mindent egy ujjal, mindenhova bedugdossa ami éppen a kezébe akad, imád lukakba pl. tollat/ceruzát dugdosni. Valójában nem nagyon játszik az autókon kívül más játékkal, talán az építőkockák, a süti faló bödön és a kalapács, illetve az orvosi szett 1-2 darabja, ami vetekedhet velük. De egész nap ide rak, oda rak, matat, mászik le és fel, fetreng, kipakol, bepakol, piszkálgat, rajzolgat, könyveket nézeget, eltűnik, a szobájában ahol bemászik a szekrénybe és ott játszik.

Imádja továbbra is az autókat, buszokat, repülőket, és új kedvencek a motorok /hiába Apja lánya!/ így a babakocsiban maradás is kevésbé stresszes, mert busz, teherautó szerencsére elég gyakran feltűnik, ami leköti Noját. Séta közben rengeteget dumcsizik nézegetve Most már egyre többször szeretne barangolni a saját lábacskáin az úton, Egyébként mindene a séta, ha ez nincs, akkor az erkélyen való nézelődés. Ha véletlenül kiejtjük a szánkon, hogy majd megyünk sétálni, vagy ide-oda, azonnal az ajtónál terem és veszi elő a cipőjét, leül és próbálja felhúzni. Ha ilyenkor még mégsem megyünk, akkor nagyon keservesen sír, amit egyébként nem szokott általában más miatt. Amúgy nagyon keveset törik el a mécses, mondhatnánk szinte soha, kivétel ez alól, ha valaki kimegy a lakásból, és az említett "még nem megyünk sétálni" vagy "nem lehet kimenni az erkélyre, mert szakad az eső"!  Szóval, semmiről nem szabad úgy beszélni, mintha Ő nem értené. Igenis érti, és a legbonyolultabb szövegkörnyezetből is ki tud szűrni mindent, ami az Ő kis életére nézve fontos lehet. Olyasmit is, amiről álmunkban nem gondoltuk, hogy ismerős számára a kifejezés. :) Gyakran kérem valamire, amiről úgy konkrétan nem "beszéltünk". Ő megy és csinálja. Ezeken kívül roppant jókedvű, vidám és rengeteget bohóckodó gyermek, aminek nagyon örülünk, ez jelzi számunkra, hogy "jó itt Neki közöttünk"! És ez a legfontosabb!!! :)  Vannak persze nyűgös napjaink, ám ezek leginkább a fogakkal hozhatók összefüggésbe, ilyenkor azért többször panaszkodik, dobálja a kezébe kerülő tárgyakat, és a cumisüveget ki nem veszi a szájából, azt rágja őrült módon. Na, ilyenkor azért már délben kicsit leamortizálódik az idegrendszerem, főleg, ha ezt egy olyan éjszaka előzi meg, amit említettem, és nem az alvósról beszélek.

Labdázni is elkezdett, a tévében imádja nézni, ahogy fociznak /hajrá Fradi!!!/ Rajzolgatni is próbál, minden tollat, ceruzát győzelmi zsákmányként tud hurcolni mindenfelé. Formarendezőbe egész jól pakol, de nem igazán köti le a dolog, inkább megy tovább. Estére óriási csatatér a lakás, napközben esély sincs ezen javítani, csupán az esti fürdés ad erre lehetőséget.

Tv-t önállóan kapcsolgatja, igaz általában akkor kapcsol el valamit, amikor éppen nagyon figyelem az adást. Este a mese után még Apán picit nézelődik, bambul kicsit, majd mutatja, mehetünk aludni. De napközben is megy a szobájában, ha aludni kellene. A lakásban nem igen akad olyan tárgy, amit ne ismerne fel, ha kiejtjük a nevét. A tévében felismert dolgokat azonnal mutatja itthon is.

Hihetetlenül muzikális, járkálás és játék közben is dúdolgat. Ha a rádióban/tévében felismer egy dalt, amit már hallott, boldogan tapsolni kezd, és táncol rá. Idegen helyen megszólaló ismerős dalnál rám néz, elkezd táncikálni így jelezve; ezt ismerjük. :-) Ha azt mondom: menjünk, cseréljük le a pelust, megy a szobába, mutatja honnan kell elővenni a tisztát, és jobb esetben ezután is együttműködik, ám néha elrohan kacagva. Fürdés előtt kidobja a szennyesbe a ruháit,.. Segít összehajtogatni, tudja, hogy zokni melyik fiókba való és teszi is bele. Ha a szárítóról le szedi a ruhákat, akkor külön válogatja a sajátját és viszi be a szobájába. Nagyon ügyesen nyitogatja és csukogatja a szekrényajtókat. A földön lévő morzsát, egyéb szemétbe való, vagy annak ítélt dolgokat kidobja a szemetesbe, amit irtó fontoskodó pofival végez.

Egyre hosszabb időre kötik le a mesék a tévében, visszainteget a szereplőknek, jókat kacag, ha valami vicces történik. Kedvencek most: Pajti (T-rex expressz) Thomas és barátai, Eperke és a Mickey egér játszótere továbbra is.

A beszéd készége nagypn gyorsan fejlődik. „Apa, Anya, Mama, Baba, Tata, Pöt-Petra, Babt-Babett, ’Bce- Bence, hát, igen, nem, Tess, Kösz..stb” Az idő múlásával az akarta is egyre erősebb, ami rendjén is van. Ha valamiért kicsit felhúzza magát, akkor a kezében lévő tárgyat elhajítja villámgyorsan. Ez azért néha már picit mérgesítő tud lenni, mikor mondjuk, 20x vágja oda a teli poharat. Igen öntudatos kis csaj lett belőle. Az viszont hamar feledtet minden bosszúságot, mikor rájön, ez nem volt egy szép húzás részéről, jön, és mélyen a szemembe nézve megsimogat, alig várja a viszont mosolyt, ami természetesen érkezik is. Utána jól megölelgetjük egymást, legalábbis én Őt. :)

Jelenleg 12 fog bújt ki, két metsző hihetetlenül hatalmas dudorral készül előtörni. Felül nem tudni mi a helyzet, mert azt egyelőre képtelenség szemrevételezni.

Még bújósabb lett, puszit kér és ad is! És néha meg is simogat. Már nem akad ki annyira azon, ha Apa és én esetleg megöleljük egymást, de azért meglehetősen rosszallóan tud ránk nézni ilyenkor néha-néha. :) Látni azokban a kék szemekben, hogy megy a tanakodás, vajon közénk furakodjon-e vagy megszánjon minket? J e általában már csak odajön, és kéri: vegyük fel, adunk egy puszit Neki, és már megy is tovább...Hála az égnek, már nem tol szét minket. Külső jegyekben is változott sokat szerintem, bár jó husiban van még mindig /10,7 kg/, de a pofija kezd a babásból lányossá válni, a haja is sokat nőtt és sűrűbb lett, úgyhogy lassan egy fodrász is esedékes, bár csak módjával azért, nem szeretnék igazán rövid hajat Nojának..

Járni még nem jár, néha néha észreveszem, hogy álldogál egyedül, de ha látja hogy nézem azonnal megfog valamit, vagy leül..

Egyszóval, valóban nagylányosan telnek már a napjaink, és tényleg nem győzzük este Apával megbeszélni, mennyi újdonságot tartogat a mi lányunk minden nap. Ilyenkor általában még megnézzük, ahogy békésen szuszog, elolvadunk minden egyes alkalommal, és nagyon, de nagyon boldogok vagyunk, hogy Ő a mi lányunk!

Január első hetében viszem méreckedni a kisassznyt, tehát pontos adatokat akkor tudok írni, addig csak annyit, hogy nagyon cuki, csupa mosoly kislány, aki nagyon imádja az unokatesóit, szeret enni (mindent!) és rajong a zenéért. Még nem idnult el. de szerintem hamarosan elfog. (Bár, a neurológus doktornő szerint, hamarabb fog megszólalni . Egyébként minden rendben van vele, és csak jövő decemberben kell visszavinnem utoljára! Hála az égnek! :)) Állandóan pakol, de SZÉT, nem össze :D, így állandóan szedem össze a játékokat a földről, a könyveket, a ruhákat, majd kezdhetem újra előlröl. Azért erről leszokhatna :D NEm bánnám :D Már le kellett pakolnom a szekrénysor első polcáról is, és hamarosan jöhet a második.. De ha hiszitek, ha nem, ahogy elpakoltam a könyveket, és plüss állatokkal helyetesítettem, hirtelen abba maradt az érdeklődés.. Furcsa.. nem igaz!? :)

Kiderült az is, hogy mi okozza a kakilási problémákat.. sajnos aranyere van picimnek. De a gyereksbész írt fel neki Aurobin-kenőcsőt és már a 3. napon észre lehetett venni a javulást.. mára pedig csak már egy rossz emlék. Januárba még oda is visszakell mennünk, a kontroll miatt.

Na, akkor jobb hírek: Egyedül tudunk állni, de csak akkor, ha mindenről megfeledkezünk :D Újdosnág lett a "kukázás" is.. és minden érdekes lett ami vizes.. Imád segíteni teregetni.. Én felteszem, ő alulról lehúzgálja.. :D Állandóan a nyakába akaszt mindent és úgy szaladgál.. múltkor pl a bugyimat :D

December 6-án megjött a Mikulás bácsi Nojához is, mert jó?? kislány volt :D Hát a csokik és a cukrok nem sok örömet váltottak ki belőle, pláne, hogy egyébként is kap néha-néha.. na de a tatáéktól kapott játék zongora annál nagyobb sikert aratott.

december 24-én Dédihez mentünk le karácsonyozni. A karácsonyfa minden szempontból osztatlan sikert aratott, és közelebbről is megkellett nézni, pláne, hogy sokkal nagyobb mint az itthoni.. két dísztől gyorsan meg is szabadította dédit és egy szakácskönyvtől, amit azért én valamenyire helyre tudtam hozni :D A vacsiból már ő is evett sőőőt megkostólta a szénsavas üditőket is :D Édes volt, ahogy nyújtogatta a nyelvét.

december 25-én itthon szülinapoztunk :) Jöttek a nagyszülők, unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik és a keresztszülők, sok-sok ajándékot, ruhát kapott Noja. És persze a torta.. illetve a tortán lévő gyertya volt az izgalmasabb.

december 26-án pedig édesanyámékhoz mentünk le kettesben (mert apa szolgálatban volt). A kecskeméten élő unokatesótól nagyon sok dolgot kapott Noja..a sok dolgoból kettő nyerte el a tetszését (egy zenélő telefon és egy zenélő "táska" amin elől állatok vannak és amelyiket megnyomja az olyan hangot ad ki).

Nagyon ügyes, aranyos, gyönyörű :D Nem tudok betelni vele. Ő legszebb és legjobb dolog az életembe. Ő jelenti nekem a BOLDOGSÁGOT. Soha, de soha nem akarom elveszíteni az én 1 éves kis öregasszonyomat :D Még, ha előszeretettem "dumál" is nekem vissza és harapdál és hisztikkel tisztel meg. :)) Ő az életem értelme.

Viszont nagyon értelmes, felfedező típusú kisgyermek. :) Minden érdekli, még a legapróbb morzsa is a földön, úgy el tud szöszölni vele... Rá tud csodálkozni dolgokra, szereti egyedül megvizsgálni, rájönni, hogyan is működik, akkor nagyon boldog. És rengeteget mosolyog, azt imádom, mikor hangosan kacag, főleg, ha csikizzük! :)

Nagyon tud szeretni. Össze szoktuk dugni a fejünket, és akkor még dünnyög is, és forgatja a buksiját. Ha mondom neki, hogy ki jön ide Anyához, és tárt karokkal várom, akkor odamászik/odasétál kapaszkodva az ölembe, és befészkeli magát, átölel. Ha puszit kapok Janitól, akkor cuppog, és ő is jön oda, hogy kér, mikor átölel Jani, csak mosolyog és bújik ő is hozzánk. Ez olyan jó érzés, hogy már Ő is tudja éreztetni, mennyire szeret minket. De van olyan is, hogy féltékenységi jelenetet rendez és azt szeretné, hogy ha nem lennénk közel egymáshoz. :)

Öröm vele az élet, egyre jobban élvezzük a játékot, most már ő is aktívan részt vesz mindenben, (pl.: a kukucskálós játéknál ő is elbújik. :) ) Néha magában is jól elvan, igaz, ez nem tart tovább 5-10 percnél, mert szereti, ha foglalkoznak vele, de ő még így tanul, és később hiányozni fognak még ezek az órák.

A mesét is nagyon szeretünk nézni, kedvenc a Minimaxon a Charlie Mackó.:))

Rosszabb hír: Mivel még mindig visszatartja a kaksit, ezért csütörtökön el kell vinnem a Gyereksebészhez. :( :( :( Sajnos, ha ő is úgy látja a dolgot, mint a háziorvosunk, akkor megfogja tükrözni a kis végbelét. :( Remélem semmi gond nem lesz, és az, hogy mostmár elfogjuk hagyni a tápit, majd segíteni fog rajta. Továbbra is kapja a Laevolacot és a Glicerines kúpot (felváltva). De szeretném, már, hogyha ezzel nem kellene tovább bajlódni, neki is jó lenne és nekem is.

És igen, már tényleg nagy lány.(9710 gramm és 74 cm.) Már egy csomó mindent tud:

Ha meglát, négykézláb "rohan" felém, közben magyaráz. Mikor odaér hozzám, már kapaszkodik fel a lábamon. Egyébként is amire csak tud, felkapaszkodik és állóhelyzetbe tornázza magát. (Állva nézi a tévét is.) Rájött, hogy mászás közbe is tud dolgokat elvinni A-pontból B-be. Többnyire a szájába:D De már rájött arra is, hogy gurítva is eltudja vinni a játékait erre-arra. Újdonság lett a dugdosás is :D Amit tud, azt eldugja a szőnyeg alá, az asztal és szék alá. A "kérem szépen"-re (általában) odaadja a kezében lévő tárgyat. Illetve, ha rosszat csinál a "dá-dá-ra" abba hagyja :D De már van amikor előre mondja, h "Dá-dá" és csinálja tovább a rosszaságot:) Rájöttünk, hogy az ajtót nyitni is lehet és csukni is :D Már ez se jelent akadályt többé.:) Kapaszkodva jár. Imád kézen fogva járkálni :) Vége lett "az egyhelybe ülök vagy hasalok és elvagyok egésznap életnek" A táskából, polcról minden probléma nélkül ki ill. lepakol :)

Már a kádban is feláll, egy percre sem lehet magára hagyni. Újdonság, az is, hogy eszi a habot.. van amikor hasra fordul, hogy jobban oda tudjon hajolni.. :D Illetve tegnap már a kis fejét próbálta dugdosni a víz alá.:S

Folyamatosan "beszél". :))

Étvágyunk visszatért, nem, hogy mostmár nem finnyás, de dupla mennyiséget is eszik :) Önállóan megreggelizik: én csak elé teszem tányérba, és Ő szépen elfogyasztja :) Sőt, mi több rámutat arra az ételre, amit meg szeretne enni.:)

Szerintem az is újdonság, hogy megérteti magát, pontosan el tudja "mondani", mutogatni, hogy mit akar. Tudom, furcsán hangzik, de komolyan így van. Felemeli a kezét, ha azt szeretné, hogy vegyük fel. Rámutat arra a játékra, amit meg szeretne kapni.

Most már fix alvásideje van, általában már csak naponta egyszer alszik, de ha az alvásidő elcsúszik, lerövidül vagy kimarad, akkor nyűgös lesz. :S

Egyre akaratosabb, olykor már hisztizik is, ha valami nem az elképzeléseinek megfelelően alakul. Követelőzik. És kis agresszív :) Harap, csapkod.:) Múltkor is leszakította az ágyáról a zenélő forgót.. fogalmam sincs, hogy-hogy csinálta...

Folyton rohangálni kell utána, mert mindent megnéz, kipróbál, megfog, szétpakol, újra és újra bajba keveri magát. :):) Mindent tud! - pontosan tudja, minek hol a helye, hogyan működik, hol kell bekapcsolni, mit szoktunk csinálni vele.

Kedvenc játéka a joystick ill. bármiféle kábel. (Még jó, hogy kapja azt a millió meg egy játékot. :)) ) Kapott egy Chicco-s járássegítőt... Hát szerintem nem segíti a járást, mert gurul, mint a veszedelem. A gyerek teljes súllyal rátámaszkodik, az meg kigurul alóla. Egyenlőre "életveszélyes". Bár Noja ügyesen megoldja a problémát, de párszor már nagyon csúnyán esett vele.. :( Szerintem ezt majd akkor tudjuk használni, ha már rendesen tud járni Noja. Akkor majd tudja tologatni... csak felvetődik a kérdés, hogy akkor meg mi értelme.. Mindenesetre a zenét azt szereti amit játszik, ezért négykézláb lökdösi, hogy zenéljen.

Ja, a zene.. Minden formában imádja :D Ha ketten vagyunk itthon és takarítás közben bekapcsolom..:) akkor hajjajj.. táncizunk rá:) Ugyanígy vagyunk még a porszívóval is:D

Tegnap Helvéciára voltunk hivatalosak anyuékkal nővéremékhez. Reggel keltettem Noját, és indultunk is busszal. Nagyon élvezte az utat :) Igaz, hogy mivel korán kelt nyügi volt, és természetesen Kecskemét előtt aludt el, így megint csak 10-15percet tudott aludni... ami talán egy picit csak rontott a helyzeten.. de az új környzet azért lefoglalta egy picit. :) Nem sokat aludt, de nagyon szépen elnézelődött, élvezte a visszautat is.. nagyon lefoglalták a buszok.:)

Noja 71 cm és 9120 gr.
Jó lenne, ha több gyümölcsöt enne - mondta a védőnő -, mert vissza
kellene fognunk a súlyát, mert  egy 1 éves gyerekének felel meg. Én meg
úgy vagyok ezzel, hogy kínálgatom a gyümölcsöket, de nem erőltetem, és
majd ha elkezd mászni, netán szaladgálni, már nem fog ilyen ütemben
hízni. Gondolom, aztán majd meglátjuk.