Hát, pénteken meg volt a szülinapom :) 20 éves lettem :):)

És bizony, bizony, már a 38. hétben járunk. Már csak – elvileg – 16 nap van vissza a kiírásig, de nem hiszem, hogy bent marad végig a kis Békám.:) Már egyre szűkebb a hely, néha megpróbálja a kis lábát kidugni a hasfalamon, vagy nyújtózni egy jót, de szegénykémnek már nem igazán jön össze… Múlthéten voltam UH-n.  Minden rendben van, már 3 kg körüli súlyú. Szóval szép, erős baba, aki készen áll a kinti világra.

Nagyon szuper dolog terhesnek lenni, de ez az utolsó hónap tényleg nagyon nehéz. Már sokszor fáj az ember hasa, háta, aludni nem tud, a hormonok ugrálnak, és folyton (de tényleg folyton) pisilni kell. A legjobb hely az ágy. A pici mocorgása már nem túl kellemes, viszont mindig azt várod, hogy mikor mozdul meg, mert csak így tudod lemérni, hogy jól van. Folyton lesed, hogy ezek igazi fájások, vagy jóslóak, a magzatvíz folyik vagy csak bepisiltél.

Valahol olvastam, hogy az első trimeszter a várandósság, a második az áldott állapot, a harmadik pedig a terhesség. Ezzel most már egyet tudok érteni. :)

Szóval várom, hogy kidugja a kis fejét, de nagyon szeretném, hogy még bent maradjon, mert úgy tudom csak igazán óvni, soha nem leszünk már ilyen szimbiózisban. Izgalmas időszak volt az eddigi, de az igazi izgalmak még csak
most következnek.

A táskába már be van pakolva minden cucc amit magammal viszek majd kórházba.

A babaszoba is elkészült, gyönyörű lett. :):) A családtól és a barátoktól kaptunk egy csomó dolgot ami hatalmas segítség. Tanácsokkal is el lettünk látva, amelyeket igyekszünk magunkévá tenni. Most várakozó állásponton vagyunk.

Aztán ki tudja, a következő bejegyzés már lehet az lesz, hogy kibújt a kicsi békám :):)